Tudjuk-e mi az albinizmus?
Az albínó szóról egy fehér állatka, vagy egy nagyon világos bőrű ember jut sokak eszébe. A dolog azonban nem csupán ennyiből áll és megállapítása sem ilyen kézenfekvő.
[wp_ad_camp_1]
Az albinizmus a színanyag képződésének zavara, mely egy veleszületett hiányosság, ami csökkent vagy teljesen hiányzó pigmentációban jelenik meg. Ilyenkor a melanin nevű festékanyag nincs jelen a bőrben és szemben. Vannak olyan labínók melyeknél vagy csak a bőrben vagy csak a szemben nincs a melaninból elég, vagy az teljesen hiányzik. Az albínók bőre általában tejfehér, szemük pirosas. Ez a hiány rassztól, nemtől teljesen független, bármilyen élőlénynél előfordulhat. Az albínók bőre fényérzékeny, látásuk rossz. Az albinizmus az emlősök, halak, madarak, hüllők és kétéltűek között fordul elő. Az ember esetében az albinizmus nagyon világos bőrhöz, fehér hajhoz és szürke vagy kék szemhez vezet. A nem teljes mértékben albínó embereknél csaupán a világos bőr, haj és szem figyelhető meg, jóval világosabb, mint a család többi tagjáé. Vannak olyan néger albínók, melyek bőre még mindig kimondottan barna, de társainál sokkal világosabb.
Az albínók megítélése az évszázadok során sokat változott, ám még ma is vannak olyan területek, ahol a bennszülött lakosság (jellemzően Afrika) nagyon rosszul és fejletlenül viszonyul az albinizmus jelenségéhez. Burundiban és Tanzániában például az albínók konkrét életveszélyben vannak, mivel társaik betegnek, boszorkánynak titulálják őket és sokszor a tömeghisztéria áldozatává válnak. Az is előfordul, hogy különleges varázserőt tulajdonítanak nekik, testrészeiket a boszorkánydoktorok főzetekhez használják. Európában már nagyon régóta tisztában vannak azzal, hogy az albínók nem veszélyesek, nem rendelkeznek varázserővel, csupán egy érdekes rendellenességben szenvednek.