Talán nem is gondolnád, de a stressz bizony hizlalhat is!
Amikor a testsúly és a stresszes életmód összefüggése kerül szóba, akkor a legtöbben első blikkre egy lesoványodott, karikás szemű, meggyötört kinézetű egyént képzelnek maguk elé, akit a folytonos idegeskedés szinte kifacsart.
A valóság azonban sok esetben egészen mást mutat, ennek épp az ellenkezőjét. A helyzet ugyanis az, hogy a stressz sokaknál hízást okoz, ennek a magyarázata pedig nem is olyan bonyolult, mint ahogy azt elsőre gondolnánk. A folyamatos stressz egyik legfőbb velejárója ugyanis az egyre romló – és alapjaiban is pocsék – alvásminőség. Amikor pedig a szervezetünk nem jut elég pihenéshez, az egy olyan folyamatot indít el, aminek a vége egy ördögi kör, amiből nagyon nehéz kikecmeregni. Az elégtelen alvás ugyanis rendesen belezavar a vércukorszintbe, aminek a vége az, hogy napközben falási rohamok jönnek az emberre, de legalábbis rendszertelenül és sokkal többet eszik a kelleténél.
Ha ez nem lenne elég, akkor ráadásnak ott van a kalóriaátok, hisz ilyenkor a szervezetünk – de legfőképp az agyunk – a zsíros, cukros, nehéz ételeket kívánja elsősorban. Ami pedig a legbosszantóbb az egészben, az az, hogy elég, ha három-négy naponta van egy olyan éjszakánk, amikor a belső feszültség miatt képtelenek vagyunk rendesen kipihenni a fáradalmakat, hisz az így felborult hormonháztartás – és inzulin – szint még 2-3 nappal később is fokozott kalória bevitelre ösztönöz. Hogy akkor mit is tehetünk ez ellen? Nos, a legjobb megoldás, ha megpróbáljuk csírájában elfojtani a problémát, azaz a stresszt kiváltó okot, vagy okokat próbáljuk meg megszüntetni. Ha erre magunktól nem vagyunk képesek – főképp, ha a gond összetett -, akkor pedig kérjük szakember segítségét, aki segít átlendülni a nehéz időszakon, és így a megfelelő terápiát alkalmazva szép lassan megszabadulhatunk a folyamatos feszültségtől.