Szauna: hasznos vagy sem?
A szauna vitatott téma az orvosi világban, mert egyrészt, ha nem mértékkel használjuk, számos egészségügyi problémát súlyosbíthat. Másrészt azonban a helyesen végzett szaunázás elképesztő előnyökkel járhat a lélek és a test számára.
Több ezer évvel ezelőtt a maja civilizáció terápiás célokra, de lelki szertartások alkalmával is használta a szaunát. Ismeretes, hogy a rómaiak is rajongtak a szaunáért, ezt bizonyítja az ókori római fürdő is. Manapság a törökök igazi rituálévá teszik a gőzfürdőket, az úgynevezett hamamokat. Az északi népek gőzfürdőt is használnak, hogy megbirkózzanak az ilyen alacsony téli hőmérséklettel. De mik a mélyebb okai a szaunázásnak? A válasz egyszerű: jótékony hatásai lehetnek az egészségre. De bár sokan azt mondják, hogy a szauna hasznos, az állításokat alátámasztó orvosi bizonyítékok nem túl jól megalapozottak. A modern szaunahasználathoz hozzátartozik a hagyományos finn stílusú szauna, valamint a török stílusú hammam, az orosz banya és más kulturális változatok, amelyek építési stílusban, fűtési forrásban és páratartalomban különböznek egymástól. A hagyományos finn szaunákat a mai napig a legtöbbet tanulmányozták, és általában rövid (5-20 perces) 80-100 °C-os hőmérsékletnek való kitettséget foglalnak magukban száraz levegővel (10-20% relatív páratartalom) és a megnövekedett páratartalom időszakával.
Az elmúlt évtizedben az infraszauna kabinok egyre népszerűbbé váltak. Ezek a szaunák különböző hullámhosszú infravörös sugárzókkal rendelkeznek, további víz és páratartalom nélkül, és általában alacsonyabb hőmérsékleten (45-60°C) működnek, mint a hasonló expozíciós idővel rendelkező finn szaunák. Mind a hagyományos finn fürdő, mind az infraszauna magában foglalhatja a fürdő előtti, alatti és/vagy utáni lehűtést és szájfolyadékkal történő rehidratálást.