Néhány fontos adat a Napról

A földi élet szempontjából az égitestek közül a Nap a legfontosabb, nélküle nem lenne élet. De vajon ismerjük-e eléggé például a Napunk mozgását? A láthatósági viszonyaiból már régen meghatározták a Nap pályáját, de még ma is vannak olyanok, akik nincsenek tisztában ezzel a mozgással.

[wp_ad_camp_1]

Magyarországon vagyunk, így a Közép-Európára érvényes láthatósági adatokkal érdemes példát hozni. (Egész pontosan az északi szélesség 50. fokáról. A tavaszi (március 21.) és őszi (szeptember 23.) napéjegyenlőség idején a Nap pontosan a keletpontban kel fel és a nyugatpontban nyugszik.  Délben a magassága a délpont, azaz a déli horizont fölött 40 fok. Ezeken a napokon a Nap pontosan az égi egyenlítőn van. A délpont fölötti legnagyobb magasságát úgy lehet kiszámítani, hogy a 90 fokból ki kell vonni a földrajzi szélességet. Ez a kiszámítási mód az egész földfelszínre érvényes.

Nap

A nyári napfordulón, mely június 21-re esik, a Nap az égi egyenlítő felett 23,5 fokra van. Az egyenlítőnek a Föld pályasíkjával bezárt szögét ekliptika ferdeségnek is nevezik. A Nap kulminációs (legnagyobb) magassága tehát az egyenlítői kulminációból és a plusz 23,5 fokból adódik össze, azaz 63,5 fok. A téli napfordulón pedig a Nap az egyenlítő alatt van 23,5 fokkal, így a Nap kulminációs magassága 60-23,5, azaz 16, 5 fok. A Nap felkeltének és lenyugvásának pontja az év folyamán eltávolodik a keleti és a nyugati ponttól, ezt a jelenséget reggeli vagy esti tágasságnak nevezzük, értéke szélességi fokonként változik. Napéjegyenlőség csak június és szeptember végén van, ekkor a Nap 12 órát van a horizont fölött és ugyanannyit alatta. Az egyenlítőről való megfigyelés speciális eset, itt a Nap mindig a horizontra merőleges kel és nyugszik, március 21-én és szeptember 23-án pedig a zenitben delel.