Megújuló energiák Magyarországon

Miközben lassan kiürülnek földünk energiatartalékai, egyre többen használják fel a megújuló energiákat: a napenergiát, szél- és vízenergiát, geotermikus energiát, ár-apály energiát, valamint a tenger hullámzásából kinyerhető energiát.

[wp_ad_camp_1]

Ezekhez az energiaforrásokhoz bárki, bármikor hozzáférhet, nem bocsátanak ki káros melléktermékeket, amiatt tiszta energiának is hívjuk őket. Kiszámíthatatlanabbak, mint a nem megújuló, fosszilis energiaforrások (kőszén, kőolaj földgáz, propán-bután gáz), mert nem süt mindig a nap, szél se fúj állandóan. És bár ingyen szolgáltatják az energiát, azt tárolni nehézkes, a szerkezetek, amelyekkel az energiát begyűjtik és hasznosítják – a napelemek, szélturbinák magas telepítési költsége miatt rövid távon drágábbak, mint a fosszilis energiák. Az alternatív energia telepíthetősége nagyban függ az adott ország természeti viszonyaitól. Hazánkban nincsenek nagy folyamú vagy nagy esésű folyók, így a vízenergia kevésbé hatékony.

Megújuló energiák

Hasonló a helyzet a szélenergia felhasználásával is, Magyarországon elhelyezkedéséből következően évi maximum 100-120 szeles nap fordul elő.  A napenergiával kapcsolatban bíztatóbb a helyzet, bár ez időszakos jellegű, és a napsütéses órák számát a felhőzet vastagsága is befolyásolja. Magyarország adottságai kedvezőek a biomassza és a geotermikus energia felhasználásához. Ez utóbbi hőszivattyú kiépítésével használható fel. Hazánkban a kinyerhető hőáram mértéke több mint kétszerese az európai átlagnak a talajt borító vékony földkéregnek köszönhetően. Az ipari felhasználás mellett kilenc város is ilyen energiaforrás felhasználásával valósítja meg a távhőszolgáltatást. A biomassza képes kiváltani a fosszilis tüzelőanyagokat. Biomasszának tekinthető a kommunális hulladék, a szennyvíz, a növénytermesztés mellékterméke is. A klímavédelem fontossága miatt egyre népszerűbbek a megújuló energiaforrások a háztartásokban is.