Lyukas mentőöv, avagy mit nem tudunk az árfolyamrögzítésről

Az elképesztő csúcsokra emelkedő svájci frank árfolyam és a devizakölcsönök árfolyamának rögzíthetőségére vonatkozó szeptember 1-én megnyíló határidő közeledtével ismét elöntötték a sajtót a „rögzítsünk-e vagy sem” kérdését taglaló cikkek, jegyzetek, szavazások. A konstrukcióval kapcsolatban azonban jelenleg alapvető információk hiányoznak, viszont több jel mutat arra, hogy az ügyfél nagyon drágán fizeti meg az átmeneti segítség árát.

[wp_ad_camp_1]

Az árfolyamrögzítés lényege, hogy a devizakölcsön törlesztése során a rögzített árfolyam alkalmazása miatt a hiteladós által meg nem fizetett törlesztőrészlet-hányad finanszírozása forintban folyósított kölcsönből (gyűjtőszámlahitel) történik. A folyamat kezdetén, a kérelem benyújtásával az adós „önként és dalolva” információt ad a banknak arról, hogy fizetési nehézségei vannak, vagy lehetnek. Teszi mindezt úgy, hogy a banknak nem áll fenn szerződéskötési kötelezettsége. A bank a törvény szerint ugyanis hitelbírálat után köti meg a hitelkeret-szerződést, de erről csak annyit tudni, hogy a futamidőt a hiteladós életkorát is figyelembe véve kell meghatározni. Vannak tehát más hitelbírálati tényezők is, de hogy melyek ezek, az nincs a kedves ügyfél orrára kötve. Így kérdéses, hogy éppen a nehéz helyzetbe került adósok igénybe tudják-e venni ezt az egyébként is átmeneti megoldást.

Árfolyam

Ha mégis sikerül átjutni a banki útvesztőkön, akkor a devizahiteles átmenetileg „könnyített magán”, persze a későbbiekben törlesztenie kell. Már csak azt kellene tudnia, hogy mit, mennyit és meddig. A „mit” kérdésének megválaszolásához a törlesztőrészlet-hányad fogalmát kell elemezni. A törlesztőrészlet költségből, kamatból és tőkerészletből tevődik össze. Ha a törlesztőrészlet fele a gyűjtőszámlahitelbe kerül, akkor a tőkerészlet felét is forintosítják ilyen árfolyamon?! Vagy az tovább csökken és a gyűjtőszámlán csak a költség- vagy kamattartozás növekszik? Nem mindegy, már csak azért sem, mert a törvény szerint a gyűjtőszámlán lévő hitel háromhavonta tőkésíthető. Így, feltételes módban. Márpedig ha a bank ehhez ragaszkodik, akkor az ügyfélnek nincs hova mennie, itt nincs verseny, eszi, nem eszi, nem kap mást. Ezt bizony a köznyelvben uzsorának nevezik, még ha jogi értelemben nem is az, hiszen az bűncselekmény lenne, ezt viszont törvény teszi lehetővé.