Kényszeres takarítás mánia
A kényszeres takarítás mánia egy betegség, méghozzá kényszerbetegség. Azonban gyakran olyan emberekre is mondják, akik egész egyszerűen csak utálják a rendetlenséget és gyakrabban takarítanak, mint mások.
[wp_ad_camp_1]
Tehát vannak, azok, akik szívesen takarítanak, mert szeretik a rendet. Azonban mikortól lehet tudni, hogy ez már a kényszerbetegség határát súrolja? A kényszeres takarításban szenvedő beteg retteg attól, hogy a lakásban vagy a tárgyakon olyan kórokozók telepednek meg, amik olyan fertőzéseket, betegségeket okozhatnak, amik saját vagy családja megbetegedését vagy halálát okozhatja. Éppen ezért a beteg egy nap, akár többször is végig takarítja a lakást. Manapság a magyar lakosság 1-3 százaléka kényszerbeteg, férfiak és nők nagyjából egyforma arányban. Az esetek nagy részében a tünetek még 18 éves kor előtt jelentkeznek, így egész korán észre lehet venni, hogy az illető kényszerbeteg. Ilyen tünetek például, hogy az illető kerüli a tömegközlekedést, kórházakat, nyilvános WC-ket, nem szívesen fogja meg a kilincset vagy korlátot, vagy ha igen, azt is zsebkendővel vagy ronggyal. Kényszeresen mos fogat vagy kezet egy nap, akár több tucatszor, valamint rengeteget, akár napi több órát is takarít.
Az előbb említett tüneteket közül egyet vagy többet a legtöbb ember tapasztalja magán, azonban ez nem feltétlenül jelent kényszerbetegséget. A kényszeres takarítás mánia ott kezdődik, amikor az illetőnek kapcsolatai vagy egészsége megy rá arra, hogy igyekszik tisztán tartani környezetét. Ugyanakkor a kényszerbetegek számára jó hír, hogy van kezelési lehetőség, ezért, ha felmerül a gyanú a betegség kapcsán, akkor érdemes felkeresni egy orvost. Lassan érhető el javulás a beteg állapotában, ugyanakkor jelentős javulást lehet elérni.