Izlandot is kezdi felfedezni a turizmus

Régebben a kedvelt turistacélpontok a híres városok, üdülőparadicsomok, tengerpartok vagy hegyek voltak, mára az extrémebb vidékek is kedvelt célponttá váltak. Újabban számos utazási iroda hirdeti meg izlandi útjait, melyre szép számmal találnak jelentkezőket.

[wp_ad_camp_1]

Mennyit tudunk Izlandról? Izland Európa második legnagyobb szigete, Norvégia partjaitól nagyjából 1000 km-re található, az Atlanti óceán északi részén. Elnevezését a 9. századi honfoglalóitól, a vikingektől kapta, a szó jelentése „jeges föld”. A sziget egytizedét jelenleg is vastag, kőkemény jég borítja. A legnagyobb egybefüggő jégmezője a mintegy 8500 km2 kiterjedésű Vatnajökull, mely Európában egyedülállónak számít, jégvastagsága eléri az 1000 métert. A természeti viszonyok igen zordak Izlandon, ezért népsűrűsége kicsi, a terület 80%-a teljesen lakatlan. Népessége nagyjából 350 ezer fő, melynek fele a fővárosban, Reykjavíkban él. A főváros neve „gőzölgő öböl” magyarul.

Izland

Izland a természetjárók egyik különös paradicsoma. Növényekben ugyan nem gazdag, ám Földünk legaktívabb vulkáni területe, hatalmas lávatakarókat rejt. Leghíresebb vulkánja a Hekla és a Laki. A Laki 1783-as kitörésekor a történelem eddigi legnagyobb lávaömlése történt. A 25 km hosszú hasadékból, több, mint 12 km3 láva tört fel. A kitörés után még hónapokig kékes porfelhő volt látható Európa és Ázsia egén. A Laki legutóbb 1996-ban tört ki. Számos gejzír látható Izlang vidékein, a turisták számára ez is csalogató szépségű jelenség. Ezek minden esetben forró vizek, melyeket a mélyben melegít fel az izzó vulkáni anyag. Az izlandi lakosság ezeket a gejzíreket lakások és üvegházak fűtésére használja. Az üvegházakban még banánt is termesztenek. A sziget gazdaságának alapja a halászat, ők ebben világelsőnek számítanak.