Fizioterápia és fizikoterápia. Mi a különbség?
Napjainkban egyre nagyobb igény mutatkozik a természetes gyógymódok iránt. Az életkor kitolódásával egyre növekszik a fizioterápiás kezelésre szoruló mozgásszervi panaszokkal küzdő páciensek száma. A fizioterápiás kezelések nagy része hosszabb időn keresztül, mellékhatások és hozzászokás nélkül alkalmazható.
[wp_ad_camp_1]
A fizioterápia a gyógyítás legősibb ága, olyan gyűjtőfogalom, ami a természeti energiákra (fizikai, kémiai), a természetesen és mesterségesen előállított energiákra épülő kezeléseket foglalja magába, minden olyan gyógymód, ami a nap, a víz, a levegő, a klíma erejét és a mozgás hatásmechanizmusát használja fel. A fizikoterápia a fizioterápia egyik ága, ahol valamilyen mesterséges energiát (tisztán fizikai energiákat) használnak a gyógyításra, így a nap, víz, levegő, hőmérséklet, elektromosság, mágnesesség, polarizált fény, az ultrahang, valamint az emberi mozgás energiáját. A fizikai gyógymódokban közös az inger jelleg, ami átprogramozza a szervezet működését, a helyes irányba terelve azt, beindítva a szervezet öngyógyítását.
Ezek a módszerek kiegészítik az invazív beavatkozásokat, képesek a műtéti eljárások hatékonyságát fokozni, az azzal elért eredményeket hosszan fenntartani. A szakorvosok egyénre szabottan javasolnak fizioterápiás kezeléseket mozgásszervi panaszokra, leggyakrabban kombinálva ezeket, mivel együttes alkalmazásuk növeli a hatásukat. így például a páciens elektroterápia, ultrahang, vagy mágneságyas kezelés mellett gyógymasszázst is kaphat, vagy speciálisan őrá összeállított gyógytornaprogramot, ahol a mozgás energiáját hasznosítják a kezelés során. Gyógytorna nemcsak a beteg panaszainak javítására használható, hanem megelőzésre is, megőrizhető általa a gerinc egészsége. Műtét utáni rehabilitáció során is nagy szerepe van a fizioterápiás kezeléseknek, ahol a felépülést segíti a terápia.