Elkerülendő hibák, amikor kiskutyával utazik
A növekvő kutyatartás miatt sok embernek nem csak a kutyanevelés, hanem a kutyautazás is új keletű. Az Amerikai Állatkínzás Megelőző Társasága (ASPCA) szerint több mint 23 millió háztartás (országosan csaknem minden ötödik) fogadott örökbe házi kedvencet a járvány idején. Az állattulajdonosok hozzávetőleg 37%-a utazik kedvenceivel, szemben az egy évtizeddel ezelőtti 19%-kal.
Az utazási igények visszaszorulásával a járvány után, ezek a statisztikák az előrejelzések szerint évről évre az egekbe szöknek. A szokásos országúti utak mellett sok kutya most repül először repülőn. Bár elbűvölőnek tűnik elvinni a kutyusát egy párizsi kávézóba vagy csavarogni vele a Jardin de Luxembourg körül, a vele való utazás tétje nagy, ha nem megfelelően csinálja. Még ha kutyája biztonságosan landol is a célállomáson, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a repülés nem volt számára stresszes vagy traumatikus élmény. Hacsak nincs szolgálati állata, a kabinon belüli légi utazás általában gyerekjáték. Azoknak, amelyek túl nagyok ahhoz, hogy az utastérben repüljenek (a légitársaságtól függően gyakran 16-20 font súlyúak), a raktérben kell utazniuk feladott poggyászként vagy szállítandó rakományként. Az extrém meleg vagy hideg hőmérséklet, a rossz szellőzés, a durva kezelés és a felügyelet hiánya miatt az állatjóléti szervezetek, mint a Humane Society és a PETA, általában azt tanácsolják, hogy ne repítsék kutyájukat a raktérben. Így a kabinban való repülés mindig a biztonságosabb választás.
A hordozóképzés a legfontosabb lépés a kis kutyával való repüléskor. A cél az, hogy kedvence kényelmesen és biztonságban érezze magát a hordozóban a repülés előtt. Ezt a lépést nem szabad figyelmen kívül hagyni, mert türelem, idő és sok finomság kell hozzá. Legalább két-három hónapot kell befektetni a napi tréningbe kedvence első hosszú távú nemzetközi járata előtt, és legalább egy hónapot a belföldi járat előtt. Ellenkező esetben az utazás idegtépő élmény lehet az állat számára.