Az orgona iránti igény változatlanul él, még az „agrárolló” problémáival és egyéb nehézségekkel jellemzett időszakokban is. Több 20-35 változatú orgona készült ezekben az években. Kiemelkedik a pécsi Pius-templom orgonája, elektropneumatikus rendszerrel, melyen jelenleg is adnak hangversenyt. Figyelemre méltó a salgótarjáni orgona is.
A válság 1933 után az egész tőkés világban enyhült. A nyomában következő pangás ideje azonban 1933 és 1938 közt igen hosszúra nyúlt, és nem ment át fellendülésbe. A munkásság kiszélesedett harca tovább tartott.
A Zsolnay-gyár tulajdonosainak sikerült 1925 és 1929 közt az építészeti kerámia és díszmű, tehát építő- és könnyűipari jellegű gyárat jórészt nehézipari jellegű porcelángyárrá átalakítani. Hitelekhez jutottak, amelyek segítségével meg tudtak birkózni az első világháború alatt keletkezett és e korszakot kezdettől fogva terhelő, a beruházások érdekében még tovább növelt és végül …
Zsolnay Miklós 1922-ben elhunyt. Hagyatékára 10 törvényes örökös tartott igényt. A gyár azonban nehézségekkel és bajokkal küszködött ez idő tájt. Így a nyereséget a gyár fennmaradása érdekében további beruházásokra kellet fordítani, és nem lehetett az örökösök közt szétosztani. Az egyik örökös – Sikorsky-Zsolnay Lívia ezért pert indított, ami 16 évig …
Pécs lakóinak száma 1910-ben 49.822 főt tett ki. 1920-ban 47.556 fővel lényeges változás nélkül, ugyanazon a szinten állt. Az imperializmus küszöbén 1900-ban 22 olyan üzem működött itt, amely 20-nál több dolgozót foglalkoztatott. A munkáslétszám ebben a 22 nagyobb üzemben 1575 főt tett ki.
Minthogy a városnak nemcsak a legrégibb, hanem egyszersmind legnagyobb gyára is a Zsolnay-gyár, története fényt vet arra is, hogyan születik meg a munkásosztály, és milyen az életútja egy vidéki ipari gócban. A Zsolnay-gyár, noha vidéken jött létre, az ország, sőt a volt Osztrák-Magyar Monarchia elsõ és legnagyobb kerámiai gyárává fejlődött, …