Amikor a másik nem szeret…

Élete során bizonyára mindenkivel előfordult legalább egyszer, hogy érzelmei viszonzás nélkül maradtak. Van, akit még gyerekként utasítottak vissza az oviban, van, aki a gimnáziumi évek alatt folyamatosan ugyanarról a lányról vagy fiúról ábrándozott, mégsem teljesültek soha a vágyai és vannak azok a felnőttek, akik sajnos már többször is megtapasztalták, milyen fájó érzést hagy maga után a visszautasítás!

[wp_ad_camp_1]

Kétségtelen, hogy kevés nagyobb szenvedés van annál, mint csendben eltűrni, hogy valaki, aki mindennél fontosabb a számunkra egyszerűen átnéz rajtunk, vagy – ami még rosszabb – egyszerűen csak mást szeret. A szerelmesnek azonban mindig hiába beszél az ember: a környezet próbálja felnyitni a szemét arra, hogy már rég eljött az ideje annak, hogy új lehetőségek után nézzen, új emberekkel ismerkedjen, új élményeket szerezzen. Ez mind szép és jó, de a reménytelenül szerelmes bús képű lovagok hajlamosak nagymértékben magukba fordulni és elzárkózni a világ szeme elől. Hallani sem akarnak az ismerkedésről, nekik ugyanis meggyőződésük, hogy az imádott lény életük nagy és igaz szerelme lesz! Az, hogy létezik-e egyáltalán az a bizonyos nagy Ő, aki után mindenki olyan kétségbeesetten kutat, már önmagában véve is kérdéses, egy valami azonban biztos, attól függetlenül, hogy mennyire lehet mindez fájó és elfogadhatatlan: az az ember, akit szeretünk és akivel mindezt közöltük is, de ennek ellenére mégsem képes viszonozni az érzéseinket: garantáltan nem lehet életünk nagy szerelme.

Szeretet

Bármennyire is tűnik lehetetlen vállalkozásnak, ezeket a személyeket lélekben el kell engednünk. Azzal, ha hosszútávon benne ragadunk a vágyakozás, a mély érzelmek és a beteljesületlenség háromszögében, elsősorban magunknak ártunk. Persze, az ismerőseinknek, rokonaiknak és közeli barátainknak sincs egyszerű dolguk, hiszen nekik kell végignézniük a kínlódásunkat. Ugyanakkor szerelmünk tárgyának sem okozunk sok örömet azzal, ha már messziről leolvassák az arcunkról az általuk kiváltott mély bánatot, kivéve persze, ha egy végtelenül hiú és rosszindulatú egyedről van szó, ez esetben viszont érdemes komolyan elgondolkodnunk azon, hogy mégis mit akarunk mi egy ilyen érzéketlen, önző és gonosz embertől!