Általánosságok Észak-Koreáról

Mindannyiunknak ismerősen cseng Észak-Korea neve és sajnos leginkább a háborúk, konfliktusok kapcsán. Korea 1910-től 1945-ig japán megszállás alatt állt és lényegében gyarmatnak számított. Észak-Korea akkor vált függetlenné, amikor a japán megszállók vereséget szenvedtek a második világháború végén, 1945-ben.

[wp_ad_camp_1]

Észak-Korea, hivatalos nevén Koreai Népi Demokratikus Köztársaság független kelet-ázsiai köztársaság a Koreai-félsziget északi felén. Délen az Észak- és Dél-Korea közti ütközőzóna határolja, északon a Jalu és a Tumen választja el Kínától, északkeleten pedig a Tumen folyó egy szakasza Oroszországtól. Az ország az úgynevezett dzsucse eszmét követi, melyet az első államelnök, Kim Ir Szen hozott létre, és a szocializmus egyik típusa. A dzsucse eszme szerint az ország csak saját magára támaszkodhat, de emellett szoros kapcsolatokat ápol más szocialista államokkal is, mint például Vietnámmal, Laosszal, Kínával és Mianmarral. Fővárosa Phenjan, amely egyben az ország legnagyobb városa, illetve gazdasági és politikai központja.

Észak-Korea

Észak-Korea 120 540 négyzetkilóméternyi területen fekszik a Koreai-félsziget északi részén. Ennek a területnek mindössze 130 négyzetkilóméterét borítja víz. Az ország legmagasabb pontja a Pektu-hegy, amely 2744 méter magas. Legalacsonyabb pontja pedig a Japán-tenger partvidéke mellett található. Észak-Korea éghajlata kontinentális jellegű, négy, jól elkülöníthető évszakkal. Az északi, hegyes területeken zord éghajlati viszonyok a jellemzők. Télen az időjárás leggyakrabban hideg. A nyarak rövidek, forrók, magas a páratartalom és gyakori a csapadék. A tavasz és ősz átmeneti időszakát enyhe időjárás és enyhe légmozgás jellemzi. Az országot évente legalább egyszer trópusi ciklon sújtja.