A Zsolnay-gyár helyzete a két világháború közt 2.

Pécs lakóinak száma 1910-ben 49.822 főt tett ki. 1920-ban 47.556 fővel lényeges változás nélkül, ugyanazon a szinten állt. Az imperializmus küszöbén 1900-ban 22 olyan üzem működött itt, amely 20-nál több dolgozót foglalkoztatott. A munkáslétszám ebben a 22 nagyobb üzemben 1575 főt tett ki.

[wp_ad_camp_1]

A két világháború közt az ugyanilyen nagyságú ipartelepek száma 41-42-re emelkedett. A munkáslétszám ugyanezekben a gyárakban 1920-ban 2487, 1930-ban pedig 2710 főre rúgott. A régi nagy gyárak megszűntek és helyettük több kisebb keletkezett. Az első világháborút követő években a Zsolnay gyár jelentőségéből sokat veszített. Nem játszott olyan nagy szerepet egy ideig Pécs és az ország gazdasági életében, mint az előző korszakokban. Ezt számos ok magyarázza. A gyár vezetése az előző korszak végén, Zsolnay Miklós betegsége alatt, három unokaöccsének: Mattyasovszky-Zsolnay Tibornak, Mattyasovszky-Zsolnay Zsoltnak és Sikorszky-Zsolnay Miklósnak a kezébe ment át.

Zsolnay-gyár

Mindhárman már Zsolnay Miklós alatt, mint cégvezetők működtek az üzemben. Az első kereskedelmi, a másik kettő pedig, mint vegyész, illetve építészmérnök, a technikai ügyek vezetését ragadta magához. De nemcsak a vezetés került a kezükbe a tulajdonos betegsége alatt. Zsolnay Miklós halála esetére megszerezték a többi örököstársaikkal szemben a gyár és az egész Zsolnay vagyon kezelésének jogát is. Zsolnay Miklós ugyanis betegségében, 1919 október 6.-án, egyéni céget társas céggé, közkereseti társasággá alakította át.