A zöldkagyló története
A zöldkagyló áldásos hatását majdnem minden sportoló ismeri, de hogy az edzők hallottak már róla az szinte bizonyos. Nem csak sportolók, hanem mozgásszervi megbetegedésben szenvedők is sikerrel alkalmazzák ezt az étrend kiegészítőként alkalmazható, természetes alapú szert. A kereskedelemben többféle zöldkagylóból készült szer kapható, mely felfedezését a véletlennek köszönheti.
[wp_ad_camp_1]
Sokan az új-zélandi őslakosoknak, a mauriknak tulajdonítják a zöldkagyló jótékony hatásainak felfedezését, de ők nem szerepelnek ebben a történetben. A siker sztori 1972-ig nyúlik vissza, amikor gyógyszerkutatók a daganatos megbetegedések elleni szerek keresése közben megkeresték az egyik új-zélandi céget, hogy a kagylóport is kipróbálnák, hátha hatásos a daganatok kezelésében. A McFarlene cég a kagylóport ételízesítőként és levesporként készítette és dobta piacra.
Sajnos a kutatás végül – a daganatos megbetegedések szempontjából – kudarccal zárult, a kagylópor nem alkalmas az ilyen jellegű megbetegedések kezelésére. Ám a kísérletek közben azt vették észre, hogy minden olyan kísérleti alany, aki korábban ízületi problémákra panaszkodott, rendkívüli javulásról számolt be a kagylópor alkalmazása után. A vizsgálatok innentől kezdve ebben az irányban haladtak tovább és az eredmény ismert: rengeteg zöldkagyló alapú étrend kiegészítő van azóta forgalomban.
A számtalan jótékony hatás közül kettőt külön ki kell emelni: az egyik az ízületi nedv termelése, mely megakadályozza az ízület kopását, a másik a porcépítés, mely elsősorban a sportolók gyors porckopását ellensúlyozza. Sajnos zöldkagyló a daganatos megbetegedésekkel szemben kudarcot vallott, de rengeteg mozgásszervi panaszt sikerült enyhítenie.