A Pécsi dohánygyár története 3.

Pécs városának vezetői nem hanyagolták el továbbra sem ezt az ügyet, ami érthető is, hiszen a város lakosainak száma egyre nőtt, s a kenyér nélküli falusiak bevándorlása egyre fokozódott. Ugyanakkor a filoxéra pusztítása is egyre nő a Pécset övező szőlőhegyeken, s ez nemcsak a bortermelés hanyatlását jelenti, hanem a munkaalkalmak csökkenését is.

[wp_ad_camp_1]

A munkanélküliek miatti szociális feszültség munkahely teremtésére ösztönözte a város vezetőit. A dohánygyár Pécsre telepítése ügyében egymást érték a kormánynál a küldöttségek.

Az 1903-ban a kormányhoz benyújtott memorandumot rendkívül alaposan kidolgozták. A dohánygyár Pécsre telepítése mellett első indokként a filoxéra pusztítását hozták fel, amely a Pécset övező hegyoldalak szőleit teljesen kipusztította, és ezzel sok ember kenyerét vette el. Érvként hozták fel a városban bőségesen rendelkezésre álló női munkaerő olcsóságát.

Pécsi dohánygyár

Példaként említik, hogy a pécsi Zsolnay Porcelángyárban 24-30 krajcár a nők napszámbére. Ugyanakkor a debreceni Dohánygyárban 1 korona 20, az egriben 1,57 korona a női munkabér. Harmadik érvként említik, hogy Pécsett- a Szénbányák miatt – olcsóbb a tüzelőanyag, mint másutt.

A magyar országgyűlésben 1904-ben megszületett az állami beruházásokról az a törvény, amely engedélyezte a dohányjövedéknél azokat az építkezéseket, amelyek végül is lehetővé tették a Pécsi Dohánygyár felépítését. Még Wekerle Sándor pénzügyminiszter korábban megígérte, hogy a legközelebb felalítandó dohánygyár Pécsre kerül, mert városunk annak falálltására kiváltképpen alkalmas.