A pécsi Angster orgonagyár a két világháború között

Az orgona iránti igény változatlanul él, még az „agrárolló” problémáival és egyéb nehézségekkel jellemzett időszakokban is. Több 20-35 változatú orgona készült ezekben az években. Kiemelkedik a pécsi Pius-templom orgonája, elektropneumatikus rendszerrel, melyen jelenleg is adnak hangversenyt. Figyelemre méltó a salgótarjáni orgona is.

[wp_ad_camp_1]

Az említett gazdasági körülmények és hatásukra a gyár anyagi helyzete a szakmailag sikeres években is meglehetős gátakat szabtak a vezetőség mozgásterének, nem beszélve a harmincas évek vége felé előrehaladó betegségükről A világválság évei után nyomott árakkal voltak kénytelenek a rendeléseket elsegíteni, a foglalkoztatást biztosítani. A forgalom meg is indult, de nemsokára bérfeszültségek keletkeztek a gazdasági környezet gyorsabb konjunkturális lendülethez jutott ágaival szemben. A keresztény-szocialista szakszervezet megbízottai 1939 júniusában ultimátumszerű igényt adtak át Angster Oszkárnak, aki akkor már egyedül volt a gyár felelős vezetésében.

Pécsi orgonagyár

Sztrájk következett – ilyen jelleggel egyetlen a gyár történetében – míg néhány nap után megegyetek a teljesíthetetlen 37% helyett 20-25%-os béremelésekben. Az orgonagyár 1923 áprilisában részvénytársasággá alakult. A gyáralapító örökösei a maguk részének bevitelével alapították, így lényegében rokoni társulás volt néhány külső igazgatósági illetve felügyelőbizottsági taggal. Az alaptőke akkor 20.000.000 K volt, mely az infláció végén 1.000.000.000 – dá változott, majd 80.000 Pengőre. A sorozatos veszteségek kapcsán végül 1939-ben 48.000-re módosították. Az 1939. Évi rt.-közgyűlés elhatározta a kft.-vé való átalakulást: „Angster orgona- és hamóniumgyár kft.” Hatósági észrevételek miatt (Angster Emil kiskorú örökösei stb.) azonban az átalakulás nem realizálódott. Maradt az rt. forma.

Még 1923-ban, az rt.-vé alakulással egy időben, a vállalat képviselselet létesített Budapesten „ Éry és Angster” címmel. A más ügyekkel is foglalkozó magániroda üzletszerzési, információs és ügyfélszolgálati feladatokat látott el az orgonagyár számára.

Az 1939-ben kitört újabb világháború körülményei ismét kemény feladatok elé állították az orgonagyárat és vezetőségét. Ezek azonban már a harmadik vezető-generációra hárultak.