A gyász feldolgozása

A gyász szó meghallásakor nagy valószínűséggel arra gondolunk, hogy valaki meghalt. A gyász érzései nemcsak szerettünk elvesztéséhez kapcsolódik. Gyászolunk a válás a szakítás, szeretett házikedvencünk elvesztésekor, vagy súlyos egészségromlás esetén is.

[wp_ad_camp_1]

A gyász a veszteségre adott természetes és normális válasz, érzések összessége, amik kavarognak bennünk. A veszteség okozta mély fájdalom járja át a gyászolót. A gyászfolyamatban a szomorúság mellett egymásnak ellentmondó érzések is kavaroghatnak bennünk. A fájdalom, az üresség, zavarodottság, félelem a jövőtől, kétségbeesés, düh, lelkiismeret-furdalás, magány, szégyen, tehetetlenség mellett hálát, szeretetet, megkönnyebbülést és felszabadulást is érezhetünk. Mivel minden ember más, a gyász feldolgozása, elfogadása is különbözőképpen történhet. A gyászmunkának nincsenek mindenkire érvényes szakaszai, szabályai.

Gyász

A feldolgozatlan vagy eltemetett érzések rengeteg energiát emésztenek fel, egymásra épülve meggátolják a boldogságra való képességünket. Pihenjünk, engedjük át magunkat a gyásznak, gondoljuk végig alaposan a történteket, adjunk időt magunknak megélni az érzéseinket. Segíthet, ha át tudjuk beszélni valakivel a bennünk kavargó gondolatokat. Ha feldolgozatlan veszteséggel élünk, annak csalhatatlan jelei vannak. Folyton a múlton rágódunk, azon gyötrődünk, mit kellett volna máshogy tenni, az életet értelmetlennek látjuk, a veszteség kapcsán csak negatív érzések jutnak eszünkbe, az örömteli emlékek felidézése bűntudatot okoz, elszigetelve érezzük magunk, titkoljuk érzéseinket, nehogy mások ítélkezzenek felettünk. Ha úgy érezzük, elakadtunk a veszteség feldolgozásában, a gyász hosszan elhúzódik, ne szégyelljük szakember segítségét kérni.