A Belladonna növény
A Belladonna rendkívül mérgező az emberekre, macskákra, kutyákra és lovakra. Soha ne ültesse az udvarára. Mivel a növény „megszökött” Eurázsia őshonos területeiről, és a világ más részein honosodott meg, fontos, hogy azonosítani lehessen.
[wp_ad_camp_1]
Az Egyesült Államokban a belladonnát több államban is megtaláltak, köztük New Yorkban, Michiganben, Kaliforniában, Oregonban és Washingtonban. Gyakran pusztaságon és zavart talajú területeken növekszik, például szeméttelepeken és kőbányákban, de az utak mentén is. A nemzetség botanikai neve tulajdonképpen megadja, hogy a növény milyen halálos. Az 1700-as évek közepén nevezték el Atroposzról, a görög istennőről, aki a sors három istennőjének egyikeként tartja az ollót, hogy elvágja az élet fonalát. A közönséges név és a fajnév, a belladonna, a gyönyörű nő, a „bella donna” olasz szóból származik. A velencei udvar hölgyei belladonnából készült szemcseppeket használtak pupilláik kitágítására, amelyet akkoriban a különleges szépség jelének tekintettek.
A növény minden része – levelek, virágok, gyümölcsök és gyökerek – nagyon mérgezőek, nemcsak lenyelve, hanem akkor is, ha a méreganyagok nyílt sebek, vágások vagy horzsolások révén jutnak be a testbe. Egészséges bőrön a növény bármely részével való érintkezés súlyos allergiás reakciókat okozhat. A Belladonna mérgező tropán-alkaloidokat, például atropint, szkopolamint és hyoscyamint tartalmaz. A belladonna-mérgezés tünetei a kitágult pupillák, a gyors szívverés, a delírium, a hányás, a hallucinációk és a halálhoz vezető légzési elégtelenség. A bogyókkal, például az áfonyával és a szederrel való enyhe hasonlóságuk miatt a belladonna lilásfekete, édes ízű gyümölcse különös veszélyt jelent mindenkire. Alig két bogyó egy gyermek számára és tíz bogyó egy felnőtt számára halálos lehet. A Belladonna kutyákra, macskákra, lovakra és más háziasított állatokra is nagyon mérgező és halálos. Nem mérgező viszont a madarakra és más állatokra.